HVG: Legújabb regénye, a Hajó a ködben a Weiss Manfréd-vállalatbirodalom örököseinek az SS-szel kötött paktumán keresztül az ellenállás és a helytállás kérdéseit feszegeti. Öntől tudjuk, hogy a szőnyeg alá söpört múlt, „a történelmi bűnök hulláinak kilógó végtagjai” miatt kezdett történelmi regényeket írni. Csalódott, hogy a napi politikai célokat szolgáló történelemhamisítás felülírja a tisztánlátás igényét?

Závada Pál: Nem szeretnék „a társadalmi lelkiismeret” vagy emlékezetpolitika helyes értelmezőjének a szerepében feltűnni. Ezek amúgy is csak legföljebb járulékos hatásai lehetnek egy irodalmi műnek. Magyarország és Közép-Európa XX. századi történelmének szégyenletes, elhazudott vagy meglehetősen súlyos lelkifurdalásokat okozó eseményeivel íróként foglalkozom. Az elmúlt tíz- húsz évünk tele van ilyen, a hazugságokra, a politika által befolyásolt vagy félrevezető történelmi tanulságokra vonatkozó epizódokkal. A tisztázás helyett további torzítás, a múlt kisajátítása, szelektív használata, kifordítása zajlik, ahelyett hogy européer módon tekintenénk például a közösségünk bűneire, és nem csak az áldozati mivoltunkra koncentrálnánk.

HVG: Ez a magyarázata a Horthy-korszak iránti kormányzati nosztalgiának?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szentgyörgyi Rita, Hvg.hu, 2019. június 30.