„De vajon ma is idomulnak-e még?” Kanonizáció Marno János Szereposzlás című kötetében (Ambroozia)

Marno Jánost esszéíróként, kritikusként, szerkesztőként és műfordítóként (pl. Paul Celan fordítója) is ismerhetjük, ám elsősorban költő. Együtt járás című, 1987-es debütáló kötete óta több mint tíz verseskönyve jelent meg, tucatnyi díja és kitüntetése van. Mégis kánonon kívüliként tartható számon, nem sorolható be sem a posztmodern, sem a neoavantgárd, sem más irányzatokba, legfeljebb a poszt(neo)avantgárdot szokás emlegetni vele kapcsolatban. A poszt-neoavantgárd magatartás jellemzői (1981) – Erdély Miklós kilenc pontja tulajdonképpen leképezi Marno János művészeti programját, beleértve az utolsó deklarátumot is: „A szervezkedés, intézményesedés minden formájától tartózkodjon.”

Marno János mégis a kortárs magyar líra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen személyévé vált, s mégis megtalálta őt egy (fél)intézményesült társaság a 2000-es években. Felfedezte a Telep-csoport, amelynek apafigurájává lett, s kölcsönösen inspirálták egymást a fiatal költőkkel. „Mondhatni, a Telep Csoport tagjai Kemény István bőrdzsekijéből (vagy A néma H című megrendítő versében szereplő nagykabátjából), illetve Marno János zárt grammatikájából, hermetikus poétikájából és anarchikus szórendjéből bújtak elő.”1Elég csak egyetlen példát említeni, amely jól rámutat a szövegviszony reflexivitására: Nemes Z. Márió Népdalkiegészítések című írását, amely több Marno-szöveget is felhasznál (s erre paratextusában fel is hívja a figyelmet). Első két sora így szól: „Arra ébredtem, hogy undorodom a szájhagyománytól. A hatásiszony bélférgei űznek a mocsári párák felé, vagy ez a miazma nem több mint kollektív bűz?”2 – a mondatpár első része Marno fagyöngy című verséből származik. Az intertextualitás létmódjának alapvető funkcióját beteljesítendő (kapcsolatteremtés két vagy több szöveg között), a hatásiszonyt proklamáló szöveg paradox (másként tekintve éppen hogy inherens) módon a hatás beíródását mutatja meg.3

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Pataky Adrienn, Amboozia.hu, 2019. július 16.  (2019/2.)

2019-07-16 19:36:07
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ