„De vajon ma is idomulnak-e még?” Kanonizáció Marno János Szereposzlás című kötetében (Ambroozia)

Marno Jánost esszéíróként, kritikusként, szerkesztőként és műfordítóként (pl. Paul Celan fordítója) is ismerhetjük, ám elsősorban költő. Együtt járás című, 1987-es debütáló kötete óta több mint tíz verseskönyve jelent meg, tucatnyi díja és kitüntetése van. Mégis kánonon kívüliként tartható számon, nem sorolható be sem a posztmodern, sem a neoavantgárd, sem más irányzatokba, legfeljebb a poszt(neo)avantgárdot szokás emlegetni vele kapcsolatban. A poszt-neoavantgárd magatartás jellemzői (1981) – Erdély Miklós kilenc pontja tulajdonképpen leképezi Marno János művészeti programját, beleértve az utolsó deklarátumot is: „A szervezkedés, intézményesedés minden formájától tartózkodjon.”

Marno János mégis a kortárs magyar líra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen személyévé vált, s mégis megtalálta őt egy (fél)intézményesült társaság a 2000-es években. Felfedezte a Telep-csoport, amelynek apafigurájává lett, s kölcsönösen inspirálták egymást a fiatal költőkkel. „Mondhatni, a Telep Csoport tagjai Kemény István bőrdzsekijéből (vagy A néma H című megrendítő versében szereplő nagykabátjából), illetve Marno János zárt grammatikájából, hermetikus poétikájából és anarchikus szórendjéből bújtak elő.”1Elég csak egyetlen példát említeni, amely jól rámutat a szövegviszony reflexivitására: Nemes Z. Márió Népdalkiegészítések című írását, amely több Marno-szöveget is felhasznál (s erre paratextusában fel is hívja a figyelmet). Első két sora így szól: „Arra ébredtem, hogy undorodom a szájhagyománytól. A hatásiszony bélférgei űznek a mocsári párák felé, vagy ez a miazma nem több mint kollektív bűz?”2 – a mondatpár első része Marno fagyöngy című verséből származik. Az intertextualitás létmódjának alapvető funkcióját beteljesítendő (kapcsolatteremtés két vagy több szöveg között), a hatásiszonyt proklamáló szöveg paradox (másként tekintve éppen hogy inherens) módon a hatás beíródását mutatja meg.3

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Pataky Adrienn, Amboozia.hu, 2019. július 16.  (2019/2.)

2019-07-16 19:36:07
Fordította: Kiss Kornélia
A 62 éves szabadalmi mérnök, Elisabeth Párizsban él tanár férjével, Pierre-rel. Egy nap tavaszváró partit rendeznek családtagjaikkal és barátaikkal, és az utolsó pillanatban a szomszédjukban...
Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni?...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ