Balladák az elmúlásról (Magyar Szó)

Pál Sándor Attila balladáiból a vidéki Magyarország tragédiája olvasható ki, a lehetőségek hiánya, az igénytelenség, az elvándorlás. A balladákban nincs nosztalgia, nincsenek jók és rosszak, csak szomorúság van és lemondás. Mindent beleng a reménytelenség, a szépséget csak a természet képviseli, csupán a madarak és a növények emelik ki a környezetet a teljes szürkeségből. Az emberi élet a kistelepülésen, amelynek nevét olykor leírja a szerző, Szankon, de ez tetszés szerint behelyesíthető, nem sokat ér. Itt a hiábavalóság érzése az uralkodó, születünk és meghalunk, mert így kell lennie, mert másképp nem lehet.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Benedek Miklós, Magyar Szó, 2019. augusztus 1. 

2019-08-01 13:48:48
Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség...
Fordította: Patat Bence
A Harcok című hatodik kötettel zárul Karl Ove Knausgard önéletrajzi regényfolyama. A szerző Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ