Balladák az elmúlásról (Magyar Szó)
Pál Sándor Attila balladáiból a vidéki Magyarország tragédiája olvasható ki, a lehetőségek hiánya, az igénytelenség, az elvándorlás. A balladákban nincs nosztalgia, nincsenek jók és rosszak, csak szomorúság van és lemondás. Mindent beleng a reménytelenség, a szépséget csak a természet képviseli, csupán a madarak és a növények emelik ki a környezetet a teljes szürkeségből. Az emberi élet a kistelepülésen, amelynek nevét olykor leírja a szerző, Szankon, de ez tetszés szerint behelyesíthető, nem sokat ér. Itt a hiábavalóság érzése az uralkodó, születünk és meghalunk, mert így kell lennie, mert másképp nem lehet. A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Benedek Miklós, Magyar Szó, 2019. augusztus 1.
2019-08-01 13:48:48
|
 |
|
|
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá."
Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
|
|
|
Fordította: Gulyás Adrienn
Női szerepek útvesztőjében
Milyen egy igazi nő? Erős és hatékony, mint a szatócsboltot vezető anya? Szelíd és halk szavú, mint a középosztálybeli barátnők anyukája? Vagy szabad és okos, mint Simone de Beauvoir? Annie...
|
|
|
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá."
Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
|
|
|
Fordította: Gulyás Adrienn
Női szerepek útvesztőjében
Milyen egy igazi nő? Erős és hatékony, mint a szatócsboltot vezető anya? Szelíd és halk szavú, mint a középosztálybeli barátnők anyukája? Vagy szabad és okos, mint Simone de Beauvoir? Annie...
|
|
