A ballada mint elbeszéléstechnika
Pál Sándor Attila ügyesen mozgatja a szépirodalmi és népköltészeti referenciákat, miközben teremtő gesztusokkal is él verseiben. Egyrészről megteremti a folytonosságot munkássága és az ismert, illetve ismeretlen elődök, a népi kultúra talentumaié között. A főhajtás gesztusa azonban nem válik kötelezően pátoszossá és automatikussá, inkább a saját, új művek létrejöttének előfeltételeként tűnik fel: Pál művei balladák, de a balladák redukciói, kritikái, karikatúrái is egyben; ez szinte lehetetlen vállalkozás lenne a hagyomány játékba hozatala nélkül. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Bobák Szilvia, Art7.hu, 2019. november 19.
2019-11-19 17:58:07
|
 |
|
|
Egy zsidó lány a lőszergyárban
Ez a megrázó emlékirat egy rendkívüli ember, a történetét elbeszélő Fisch Sarolta emlékműve, akit a magyar hatóságok 1944-ben a rokonaival együtt Berekböszörményből a nagyváradi gettóba,...
|
|
|
Vígság a végeken
Keresztury Tibor a hétköznapi groteszket felmutató szocio-realista kisformák nagymestere. Legújabb, búcsúnovellákat tartalmazó könyvében egy háború után vagyunk, hősei ebben az ismeretlen,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
