A farkam halála – a történetem vége? (Dunszt.sk)
Labrouste azonban a regény egészében sem szűnik meg megfigyelőnek lenni. Elbeszélői magatartása talán leginkább innen érthető meg: egyfajta kameraként működik, amely nem avatkozik bele a körülötte történő világba, hanem csak rögzíti azt. Egy szakelemző véleményében nem látszódhat a termelők személyes sorsa – Labrouste nézőpontja viszont megmutatja, hogyan csapódnak le a bürokrácia döntései a gazdák életébe. Ebből a dokumentációból viszont nehezen olvasható ki bármilyen patetikus hangnem vagy szociografikus szándék. Labrouste-ban az egyetlen barátja, az öngyilkosságot elkövető, s ezzel a mészárlást elindító, Aymeric halála testi reakciókat vált ki, a belső megrendülés leírása elmarad, s néhány oldallal később már mintha nem is emlékezne a szöveg a tragikus eseményre. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Szabó Csanád, Dunszt.sk, 2019. december 23.
2019-12-23 15:51:55
|
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
|
|