A farkam halála – a történetem vége? (Dunszt.sk)
Labrouste azonban a regény egészében sem szűnik meg megfigyelőnek lenni. Elbeszélői magatartása talán leginkább innen érthető meg: egyfajta kameraként működik, amely nem avatkozik bele a körülötte történő világba, hanem csak rögzíti azt. Egy szakelemző véleményében nem látszódhat a termelők személyes sorsa – Labrouste nézőpontja viszont megmutatja, hogyan csapódnak le a bürokrácia döntései a gazdák életébe. Ebből a dokumentációból viszont nehezen olvasható ki bármilyen patetikus hangnem vagy szociografikus szándék. Labrouste-ban az egyetlen barátja, az öngyilkosságot elkövető, s ezzel a mészárlást elindító, Aymeric halála testi reakciókat vált ki, a belső megrendülés leírása elmarad, s néhány oldallal később már mintha nem is emlékezne a szöveg a tragikus eseményre. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Szabó Csanád, Dunszt.sk, 2019. december 23.
2019-12-23 15:51:55
|
 |
|
|
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
|
|
|
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
