„Úgy költészet, hogy próza” (Népszava)
A haza, a hazaszeretet a kötet egyik folyvást visszatérő témája. Az el nem téphető érzelmi, spirituális kötődés evidensen fakad az írói hívatásból, ennek nyelvi meghatározottságából. „Az író, ha valamiről, hát minden sorában a hazájáról beszél, hisz amit gyúr, gyömöszöl, mancsol, csöcsörész, gyámbászik, markol, harap, simogat, emledez, amit ki- és befordít életre-halálra, az az édes anyanyelv.” E mély és konzekvens hazaszeretetet olykor persze, épp a kritikai attitűd hitelesíti: „egyre többször szégyellem, és egyre ritkábban vagyok büszke az országra, amelyben élek.” […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Balogh Ernő, Népszava, 2020. február 17.
2020-02-17 16:37:43
|
 |
|
|
Spiró György drámája 1985-ben íródott a Katona József Színház felkérésére, Gobbi Hilda jutalomjátékaként. A társadalom peremén egymás szomszédságában élő emberek tragédiája noha...
|
|
|
Fordította: Nádasdy Ádám
George Bernard Shaw drámája 1912 óta töretlen népszerűségnek örvend: a szegény virágáruslány és a belőle dámát varázsló nyelvész se veled, se nélküled története lett a My Fair Ladycímű...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
