Elif Batuman: A félkegyelmű (Ekultura.hu)
Na, de kanyarodjunk kicsit vissza a fülszövegre: nem gyakori, hogy egy külföldi szemszögéből olvashatok Magyarországról és a magyarokról, úgyhogy ez a része keltette fel legfőképpen az érdeklődésemet. Ráadásul itt nemcsak érintőlegesen van szó hazánkról, hanem megközelítőleg a regény harmada itt játszódik, Budapesten és Heves megyei helyszíneken. Ezen részek olvasásakor végig az a kérdés motoszkált a fejemben (mert én ezt fontos és nagy dolognak tartom, hogy kicsiny országunk ilyen formában középpontba kerüljön): hogyan jut eszébe egy amerikai írónak, hogy a főhőst éppen Magyarországra „küldje”? Kutakodtam kicsit a neten, és kiderítettem, hogy a szerző saját életéből merítkezett, hiszen ő maga is a Harvardra járt és 1996 nyarán Magyarországra jött angolt tanítani. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Gere Ágnes, Ekultura.hu, 2020. február 15.
2020-02-15 17:00:37
|
 |
|
|
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
|
|
|
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
|
|
|
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
|
|
|
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
|
|
