Túl a memoáron (Élet és Irodalom)
A kötetben szerepel portré festőről, kritikusról, kiadóról, művészettörténészről, egyetemi oktatóról, de a legtöbbjük mégiscsak íróról vagy költőről szól. Közülük egyesek közelebb, mások távolabb álltak a szerzőtől; ezért is van különös súlya a „barát” szó szigorú és takarékos használatának. A portrék ugyanakkor sohasem sablonosak: az arcképek hitelességét néha a szeretetteljes ábrázolás, néha a kegyetlen őszinteség adja. Egyszer személyesebbek, máskor rövid mű-elemzéseket is tartalmaznak. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Weiss János, Élet és Irodalom, 2020. február 21.
2020-02-21 17:33:05
|
 |
|
|
Fordította: Ungvári Tamás
Egy kisember tragédiája
Az ügynök halála bár modern dráma, mégis az ókori sorstragédiák analitikus módján mutatja be egy hétköznapi ember összeomlását; sőt a tragédia egyik oka éppen az, hogy a főszereplő...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Az igazság kisebbségben
Ibsennek ez a remekműve egyszerre tragédia és komédia. Főhőse, dr. Stockmann felfedezi, hogy a városka gyógyforrásai mérgezettek: de az igazság hirdetésével csak a közösség haragját sikerül...
|
|
|
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
|
|
|
Egy temetés következményei
Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek....
|
|
