De ki ül a budin? (Prae.hu)
A regény narrációja a kleisti meseszerű, romantikus, ugyanakkor a kegyetlenül naturalista örökségből merít. A nézőpontok hol élesen elválnak, hol szinte szétbogozhatatlanul összeolvadnak. A bukolikus képeket megszakítják a nyers párbeszédszerű kiszólások/megszólalások. A narráció dinamikáját kíséri a töredezett forma és szerkezet. A regényben felfedezhető a lineartitás, a sellő történetének végigvezetésében, ugyanakkor az egyes passzusok a különböző szereplők saját történetét mutatják be. A német kisváros összes lakosával találkozunk, egyéni tragédiájuk hozzákapcsolódik a regény univerzális diszharmóniájához. Nincsenek fejezetek, ciklusok, az anekdotikus részek megszakítatlanul, széttöredezve hömpölyögnek. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Martzy Réka, Prae.hu, 2020. február 28.
2020-02-28 15:44:23
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
