Bereményi Géza: Hátradőltem a székben (Litera.hu)
„Egyet tudtam jó előre, hogy legfeljebb 25 éves koromig fogom megírni az életemet; a későbbiek más lapra tartoznak. Csak az volt homályos, hogyan is kezdjem el. A legelejéről? Szerencsémre éles korszakhatárok bontakoztak ki rögtön: hatéves koromban az első, amikor új nevet kaptam, új életformát és nevelőket, majd 16 évesen, amikor magamra maradtam, vagyis szabad lettem, az adott kor bozótjában boldog. Úgy döntöttem, az utolsó szakasszal kezdem az írást, egyetlen nyárral a Balatonnál, az első szépséges elhagyatottságával egy kamasznak, akit rendőrök öveznek.” […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2020. április 4. 2020-04-04 12:49:24
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
