Marcel Beyer: Kaltenburg (Ekultura.hu)
„Hihetetlen komótossággal, ám ugyanakkor kivételes precizitással bomlanak ki előttünk az emlékképek a gomolygó ködből, sokszor látszólag a narrátorunk akarata ellenére. Eleinte semmi más, tényleg csak egy-egy villanás, apró momentum, azonban ezek később egyre bővülnek, összekapcsolódnak, értelmet nyernek vagy értelmüket veszítik a folyamatosan előkerülő újabb információk tükrében, és az ember néha (sokszor) tényleg nem tudja, hogy hol járunk, és a leírtakból mi igazán fontos (de ne aggódjunk, ezzel az elbeszélőnk is így van).” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Bak Róbert, Ekultura.hu, 2020. április 1. 2020-04-01 15:30:30
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
