„A címszereplő Ludwig Kaltenburg nem titkoltan az 1989-ben elhunyt Konrad Lorenz alakmása, akinek etológus szupersztár mivoltát alapjaiban kérdőjelezte meg a náci párttal való kapcsolata. Hiába támogatta később az alakuló zöldmozgalmakat és határolódott el saját, korábbi döntéseitől, nehezen védhető részletek derültek ki arról, miket is tett a tudományos hatalom – értsd például – az egyetemi katedra érdekében. A Kaltenburg a taxonómia és az emlékezetpolitika mellett tehát a történelem sötét időszakában is fenntartott hiúságról szól, és az olvasó szájába rágja annak tanulságát, hogy hiába rendszerezi az ember saját önkénye szerint az állatokat, valójában nem sokban különbözik tőlük.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Hermann Veronika, Élet és Irodalom, 2020. április 30.