„Így válhatott a Háztartás a huszadik század egyik legjobbnak tartott regényévé, a maga egyszerű, keresetlen szépségével, amit látunk a vasúti híd alatt a tó fekete vizében csillogni; a maga díszítetlen, mégis egyfajta meditatív olvasásra késztető mondataival; a maga hétköznapi, szívünkhöz közel álló nőalakjaival, akik még olvasás után is soká velünk maradnak majd, hogy vissza-visszatérjenek gondolatainkba – hiszen „a saját határait is másképp érzékeli az ember, ha a családok szétszakadnak”.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bráder Edina, Könyvhét folyóirat, 2020. szeptember 29.