Én magam vagyok a másság (Élet és Irodalom)
"Kérem szépen, az a fajta festészet, amit én szeretek – itt visszakanyarodunk a beszélgetés elejére –, megpróbál olyan kérdésekre válaszolni, mint hogy ünnepély-e a Földön élni vagy sem. S hogy még közelebb lépjünk a lényeghez, ha egy képet mondatokban el lehet mondani, azzal a képpel baj van. A kép pontosan ott kezdődik, ahol a mondat véget ér. A festészetben nincsenek mondatok. Illetve van olyanfajta festészet, tőlem az nagyon idegen." […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Váradi Júlia, Élet és Irodalom, 2020. október 22. 2020-10-22 13:17:03
|
 |
|
|
Egy zsidó lány a lőszergyárban
Ez a megrázó emlékirat egy rendkívüli ember, a történetét elbeszélő Fisch Sarolta emlékműve, akit a magyar hatóságok 1944-ben a rokonaival együtt Berekböszörményből a nagyváradi gettóba,...
|
|
|
Vígság a végeken
Keresztury Tibor a hétköznapi groteszket felmutató szocio-realista kisformák nagymestere. Legújabb, búcsúnovellákat tartalmazó könyvében egy háború után vagyunk, hősei ebben az ismeretlen,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
