„Elszemtelenedtem, hogy mégse fogok meghalni” (Élet és Irodalom)
„Valóban, nyelvészként látom, hogy az emberek idős korukban évezredek óta kijelentik, hogy a nyelv romlik, mert amikor ők voltak fiatalok, még szépen beszéltek, de ma már… Az ókori szerzők is így gondolták. A novellák fiatalkorba helyezése talán ellenszer az öregség ellen, ezt nem tagadom. És nincs bennem elég bölcsesség ahhoz, hogy az öregkorról írjak. Az nagyon nehéz. De ha egészen őszintén kell válaszolnom: nem érdekelnek az öregek.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Kovács Bálint, Élet és Irodalom, 2020. november 12. 2020-11-12 14:14:45
|
 |
|
|
Egy nehéz év krónikája
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott - a 30. évforduló...
|
|
|
Séta egy évszázadon át: regény naplóval
A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
|
Boldog-szomorú dalok
A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései...
|
|
