A kiláthatatlanság krónikája (Kortárs Online)
„Ha az Aludnod kellene egyik bravúrja, hogy eseménydúsan ábrázol egy mélyszegénységben tengődő tanyavilágot, akkor a Beláthatatlan tájé az, hogy időben és térben megrekedt szereplők mindennapjainak eseménytelenségét izgalmas poétikai megoldásokkal feledteti. Azt viszont nem képes és nem is akarja elfedni, hogy a regény karakterei számára nincsen kitörési pont, nincsen szabadulás – így Kiss Tibor Noé továbbra is a kilátástalanság krónikása marad.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Hlavacska András, Kortárs Online, 2021. január 14. 2021-01-14 14:30:44
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
