„A regény mottója: „A remény hiba.” Első olvasatra azt jelenti, hogy nincs kegyelem a teremtésben, nincs mit várni, remélni, hibázunk, ha mégis ezt tesszük. A másik olvasat azonban kozmológiai összefüggéseket hív be, hiszen a következő oldalakon egy olyan hibáról értesülünk, amelynek nemcsak a regény világában van jelentősége, hanem egyáltalán a világban, sőt, általa van a világ is. „Az egész mindenség azon a megmagyarázhatatlan tényen nyugszik, hogy egy zárt vákuumtérben minden 1 milliárd anyagi részecske mellett mindig 1 milliárd antianyag részecske is keletkezik, melyek összetalálkozván kioltják egymást, de egyszer csak, hogy, hogy nem, az 1 milliárd + egyedik anyagi részecske után nem jelenik meg az 1 milliárd + egyedik antianyagi részecske, és így ez az egy anyagi részecske ott marad a létezésben, vagy egyenesen ez hozza létre a létezést, mint bőség, mint felesleg, mint többlet, mint hiba…” E szerint az olvasat szerint a remény is egy megmagyarázhatatlan tényen nyugvó többlet, bőség, felesleg, hiba, és mindkét értelmezés egyaránt érvényes lehet a regény világában.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható » 

Forrás: Deczki Sarolta, Könyvterasz.hu, 2021. február 20.