„Pazar indulás, két remekművel, a Sátántangóval és Az ellenállás melankóliájával, amely ma is aratja a díjakat, köztük a Nemzetközi Man Booker Díjat, aminél nagyobb megtiszteltetés alig érhet élő írót. Majd további jelentős művek, amelyeknél kitetszett, hogy a megformálásnál olykor jobban foglalkoztatja a szerzőt a metafizikai kutatás. E kutatások központjában az a dadogó kérdés áll (de hát éppen ilyenek a filozófia nagy kérdései), hogy mi lenne a lét értelme. A válasz utáni nyomozás hajtotta keresztül a fél világon az írót, mindenütt kutatva annak a maradványait, ahol még nem kérdés ez a kérdés. S a leginkább abban találta meg, amit ma művészetnek nevezünk. A tudomány végső kérdései (a világ keletkezése, a végtelen stb.) egzisztenciális kétségbeesésbe hajtanak, a transzcendencia alapzatai visszafordíthatatlanul megrendültek, a legmagasabb rendű művészet vigaszt nyújt, amely éppúgy tápot ad a legtisztább örömre, mint a legtisztább kétségbeesésre. S mindezen meditációk mögött áll a világ apokaliptikus romlása, pusztulása, összeomlása, amelyben már nincs is helye a magas művészetnek.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Radnóti Sándor, Revizoronline.com, 2021. március 09.