„A mitológia akkor jó, ha nem díszlet, nem ihletkonzol, nem allegorizáló giccs vagy műveltségi ballaszt. Hanem fókuszpontja egy közös tudattalan térnek. Dramatizált példázat, ami elevenbe vág. És elég komplex ahhoz, hogy a didaxis veszélyét elkerülje, illetve elég letisztult ahhoz, hogy ne hasson spekulatívnak és keresetten komplikáltnak. A mitológiai alakok a nyelvet segítik bennem, hogy az alakmásokkal drámaian megjeleníthető legyen az, amit egy vallomásosabb tér a kitárulkozás intimitása miatt visszássá tenne. Nem helyettem vagy általában az én helyén állnak, hanem a beszélő alany helyén – kész sorsképletük az alany sosem kész sorsképletével reakcióba lép, és jó esetben lesz belőle reakciótermék, vagyis vers. Ha működik a nyelvi kémia.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2021. április 13.