Ó, szent idegenség! (Élet és Irodalom)
„Schein Gábor rinocérosza ezzel együtt az idegenség metaforája. Bernhard Waldenfels idegenség-felosztása szerint ráadásul a strukturális és a radikális idegenség narratív alakzatává válik egyszerre. A kevéssé ismert, felfedezésre váró lény ugyanis sohasem szelídíthető meg; miközben az idegen és az idegen ellenpárját testesíti meg. Nem véletlenül említi Schein a kötet bemutatóján rendkívül pontosan a gyarmatosító és gyarmatosított létből fakadó attitűd együttes megjelenését a magyarok esetében. Az Ó, rinocérosz ugyanis sok helyütt (vagy tán egészen) közéleti és közérzeti líra, a bennünk rejlő sokféleség krónikája.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Antal Nikolett, Élet és Irodalom, 2021. május 28. 2021-05-28 17:17:54
|
 |
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
