Ó, szent idegenség! (Élet és Irodalom)
„Schein Gábor rinocérosza ezzel együtt az idegenség metaforája. Bernhard Waldenfels idegenség-felosztása szerint ráadásul a strukturális és a radikális idegenség narratív alakzatává válik egyszerre. A kevéssé ismert, felfedezésre váró lény ugyanis sohasem szelídíthető meg; miközben az idegen és az idegen ellenpárját testesíti meg. Nem véletlenül említi Schein a kötet bemutatóján rendkívül pontosan a gyarmatosító és gyarmatosított létből fakadó attitűd együttes megjelenését a magyarok esetében. Az Ó, rinocérosz ugyanis sok helyütt (vagy tán egészen) közéleti és közérzeti líra, a bennünk rejlő sokféleség krónikája.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Antal Nikolett, Élet és Irodalom, 2021. május 28. 2021-05-28 17:17:54
|
 |
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
|
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
|
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
|
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
|
|
