Ó, szent idegenség! (Élet és Irodalom)
„Schein Gábor rinocérosza ezzel együtt az idegenség metaforája. Bernhard Waldenfels idegenség-felosztása szerint ráadásul a strukturális és a radikális idegenség narratív alakzatává válik egyszerre. A kevéssé ismert, felfedezésre váró lény ugyanis sohasem szelídíthető meg; miközben az idegen és az idegen ellenpárját testesíti meg. Nem véletlenül említi Schein a kötet bemutatóján rendkívül pontosan a gyarmatosító és gyarmatosított létből fakadó attitűd együttes megjelenését a magyarok esetében. Az Ó, rinocérosz ugyanis sok helyütt (vagy tán egészen) közéleti és közérzeti líra, a bennünk rejlő sokféleség krónikája.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Antal Nikolett, Élet és Irodalom, 2021. május 28. 2021-05-28 17:17:54
|
 |
|
|
Fordította: Nemes Krisztina
A Pireneusok járatlan útjain
Irene Sola új regényében évszázadok emlékei sűrűsödnek egyetlen napba. A Pireneusok és a történelmi idő ismeretlen és járhatatlan útjain felkapaszkodunk a Clavell-házba, melynek örök...
|
|
|
Don Quijote-variációk
,,Nem vagyok női Don Quijote / Nem a női Don Quijote vagyok / Én Lovag Dulcinea vagyok" - jelenti ki magáról kötetünk tizenkilenc éves hőse.A kóbor lovaggá váló lány és mellé szegődő...
|
|
|
Új versek a szó erejéről
A Vigasz gyászkönyv: erősen személyes, az olvasót megszólító kötet. Hangsúlyos benne a fájdalom és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés az anya elvesztése után. Ahogy az ő emlékére...
|
|
|
Fordította: Tótfalusi Ágnes - Galamb Zoltán
Michel Houellebecq esszéje, vagy ahogy ő nevezi, ,,az első regénye" eredeti portrét nyújt a gótikus horror amerikai mesteréről, Howard Phillips Lovecraftról (1890-1937). A Szemben a világgal,...
|
|
