Ó, szent idegenség! (Élet és Irodalom)
„Schein Gábor rinocérosza ezzel együtt az idegenség metaforája. Bernhard Waldenfels idegenség-felosztása szerint ráadásul a strukturális és a radikális idegenség narratív alakzatává válik egyszerre. A kevéssé ismert, felfedezésre váró lény ugyanis sohasem szelídíthető meg; miközben az idegen és az idegen ellenpárját testesíti meg. Nem véletlenül említi Schein a kötet bemutatóján rendkívül pontosan a gyarmatosító és gyarmatosított létből fakadó attitűd együttes megjelenését a magyarok esetében. Az Ó, rinocérosz ugyanis sok helyütt (vagy tán egészen) közéleti és közérzeti líra, a bennünk rejlő sokféleség krónikája.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Antal Nikolett, Élet és Irodalom, 2021. május 28. 2021-05-28 17:17:54
|
 |
|
|
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
|
|
|
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
