„Hogy hol vagyunk és hova tartunk, az egész kötetnek meghatározó kérdése. Tóth Krisztina gyakran hagy minket bizonytalanságban afelől, hogy honnan indulunk, a tájékozódáshoz nem mindig ad támpontot a versfelütés, de aztán egészen konkrét terekbe, sorspillanatokba érkezünk meg. A kötet közepére került a Kínai utazás című ciklus, amely – akárcsak egy nagy utazás – kicsit kibillent ennek a metódusnak a ritmusából. A tíz haikuban viszont cserébe gyönyörűen sűrűsödik össze a Bálnadal gondolati magva. Aztán a Terek című zárórészben újra ismerős helyeken találjuk magunkat, legyen az tűztér, ártér, piactér, reptér vagy játszótér.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Forgách Kinga, Élet és Irodalom, 2021. július 30.