„Az író korábbi novelláihoz hasonlóan itt is találkozhatunk azzal a megoldással, hogy a legszívszorítóbb tényeket mintegy mellékesen odavetve, érdektelen dolgokkal egy szinten említve, körülményeket ecsetelő mellékmondatokban vagy hasonlatokban mintegy véletlenül elejtve közli; ilyen például, hogy a szülőknek két külön heverőjük volt, hogy a vitrint valaki ököllel beütötte, vagy hogy az anya évtizedek óta halott. Ezeknek a közléseknek rendszerint nincs folytatásuk, a sejtetéssel a feldobott labda nyugtalanságát hagyják maguk után.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Almádi Ágnes, Litera.hu, 2021. augusztus 14.