„Rendszerek jöhetnek-mehetnek, Szindbád akkor is kitartóan nyomoz. A nyugatnémet Aspenauban immár Arpad Schifferként ismerik, egykori 56-os menekült, az Inspektor Szindbád idején pedig sikeres főfelügyelő, aki a történet kezdetén egy aranynepper társaságot fülel le éppen. De a negyedik regénynek nem ez lesz a kulcs-bűncselekménye, hanem egy gyilkosság: a közeli erdőben egy férfi holttestére bukkannak, az áldozatról pedig hamar kiderül, hogy városszéli menekülttábor ágrólszakadt lakója. A helyiek a Cigányok földjének nevezik a helyet – az elnevezés viszont megtévesztő, a lágerben ugyanis nem cigányok tengődnek, hanem olyan csehek, lengyelek, akik a háború után kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat. Sok esetben német származásúak, ez viszont mikroszinten sokat nem jelent, mert hamar kiderül, hogy egyazon társadalmon belül a különbség német és német között elég nagy lehet.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ruff Orsolya, Könyvesmagazin.hu, 2021. szeptember 21.