Emberi kapcsolatok egy technicizált világban (Magyar Hírlap)
Ali Smith a legfigyelemreméltóbb kortárs szerzők egyike. Olyan életmű formálódik a keze nyomán, amely szellemiségében tradicionalista, mélyen az európai kultúrkörben gyökerező, ugyanakkor a szerző alapjaiban újítja meg a regény műfaját.
Egyrészt a történetmesélés mikéntjében, főleg az időkezelésben hoz radikálisan mást. Nem lineárisan mesél, hanem évtizedeket, néha fél évszázadot ugrik át. Regényei végére mégis hibátlanul összeáll a mese, legyen szó több száz évről, mint a Hogyan lehetnék mindkettő? című „dupla regény” esetében vagy a 20. század közepétől napjainkig ívelő időszakról, mint az évszakok tetralógiában, amelynek most Tél című kötete jelent meg a Magvető kiadónál, Mesterházi Mónika csodálatos fordításában.
Feltűnő az is, hogy regényeinek – mint most a Télnek is – oly erős a képisége, hogy kis túlzással azt is állíthatnánk, képek és költői képek sorozatából bomlik ki a történet. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Péntek Orsolya, Magyar Hang, 2021. 12. 01. 2021-12-01 00:41:57
|
 |
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
