A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat (Könyvesmagazin.hu)(Könyves Magazin)
(kiadvány: A rózsákról)
Van egy rózsákkal beborított világ, amit a háború sem tudott tönkretenni. Ebben a vajdasági világban a rózsa nem csupán a szépséget jelenti, hanem a mindennapok harcait, a családtörténetet és a túlélést is. Hogyan ismerjük fel a bezárkózást saját, örökölt történetünkbe, hogyan szabadíthatjuk fel ez alól magunkat? Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt. A rózsákról a hét könyve, ami után soha többet nem fogunk ugyanazzal a lendülettel rózsát vásárolni.
 
A könyvborítón Gerhard Richter képzőművész 1991-ben készült olajfestményén egy csokor rózsa látható, vázában. Vagy egy robbanás, mert valamiért ezt is megidézi. A Magyar Nemzeti Galériában a Richter-kiállításon az nyűgözött le, ahogy a hétköznapi témát összezavarja az alkotó: az újságképeket elmossa, a portrékat elhomályosítja, hogy új jelentésárnyalatokat fedjen fel. A rózsa nagy hagyománnyal rendelkező szimbólum, amit Danyi nem játékba hoz a szövegében, hanem ciklikus rendszerként, narratívaként kezd el használni. A rózsatermesztést egy regény középpontjába emelni már önmagában nagyszerű ötlet, viszont ezen túlmutatni, hogy a rózsa ökoszisztémaként, mindent domináló létezőként is működik még különlegesebbé teszi a szöveget: a rózsa úgy keretezi az emberi életet, sőt egy család történetét, hogy egy pár fejezet után a rózsában nem a szépséget, hanem valami önmagán túlmutató, ijesztő organizmust érzékelek.
 

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

 

Forrás: Valuska László, Könyvesmagazin.hu, 2021. november 29. 
2021-11-28 13:18:16
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ