A francia élet enciklopédiája (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Évek)

Az Évek ugyanakkor távolról sem szabályos curriculum vitae, noha, ha még nem lenne, meg lehetne szerkeszteni belőle egy szabályos Wikipédia-cikket Annie Ernaux-ról, még csak nem is az Évek megírásának, az ötlet felmerülésének és megvalósításának öntükröző naplója, annak ellenére, hogy jó néhány erre, a megírásra, az elbeszélés közismert nehézségeire vonatkozó reflexió olvasható benne, és egyáltalán nem szabályos Franciaország-történet, jóllehet különböző mélységben rengeteg minden kerül elő benne Franciaország a háború utáni hatvanvalahány évéről. Inkább impressziók, benyomások, emlékek, visszaemlékezések, a hétköznapi francia apróságokból, irodalmi szövegekből, tévéműsorokból, vicclapokból, slágerszövegekből, reklámokból visszamentett efemériák, alkalomadtán a dolgokat nevén nevező frivolitások tömkelegének egy különleges tudaton áteresztett szőttese, hogy az Esterházy Péter Termelési-regénye kapcsán Bojtár Endre által egyszer már átköltött klasszikus megfogalmazást használjam, a XX. századi, XXI. század eleji „francia élet enciklopédiája”, ahol a „francián” és az „életen” is külön hangsúly van (az „enciklopédiáról” nem is beszélve).

Annie Ernaux nemrégiben magyarul másodikként megjelent könyvének egy rövid részlete bő tizenegy évvel ezelőtt már a magyar olvasók színe elé került, mégpedig éppen itt, az Élet és Irodalom hasábjain. A feltehetőleg a 2010-es „fülkeforradalom” utórezgéseként közreadott szöveg nekem határozottan az emlékezetemben maradt, a benne felvetett problémát négyévente azután mindig egyre aktuálisabbnak éreztem (legutóbb még pár héttel ezelőtt, az ellenzéki előválasztás alatt is konkrétan eszembe jutott). De elfelejtettem a szerző nevét, körülbelül a könyv felénél tarthattam, amikor felötlött bennem, hogy az egykor az ÉS-ben közölt írásnak, a franciaországi köztársaságielnök-választások egyik rendkívüli mozzanatával a maga frappáns tömörségével, rövid benyomások lendületes sorozataként számot vető részletnek egészen biztosan innen, az Évekből kell származnia.

[…]


A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Csuhai István, Élet és Irodalom, 2021. 11. 12.

2021-11-12 13:41:37
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ