Versek és életrajzi anekdoták, olvasatok és keletkezéstörténetek, beszélgetések és alkotói dilemmák. Ez így mind együtt az új Kemény István kötet, amely a költő hatvanadik születésnapjára lepte meg az olvasókat válogatott és új versekkel, illetve a köréjük fonódó interjúkkal. S bár az összejátszó műfajok nem mindenütt bontakoztak ki annyira, amennyire ez lehetségesnek látszott, a kötet mégis magasra helyezte a lécet.

„Dúdolva, fütyülve halsz meg, te hülye” – szólítja meg a Valami a vérről a gyanútlan olvasót, vagy valaki mást. De vajon miről szól a vers? Arról, „hogy csinálj már valamit az életben, meg arról, hogy úgyse tudsz mit csinálni, de akkor legalább tedd meg azt az egyetlen dolgot, amit mégis megtehetsz: Ess pánikba! Rémülj már meg!”

Kemény István bármikor képes ilyen keresetlenül, lesújtóan, de szórakoztatóan nyilatkozni a saját művéről. Ilyenkor úgy tűnik, a költészetnek feladata van. Igaz, nem kockázatmentes utaztatást, inkább kizökkentést ígér. De hová jutunk? Amikor láttam, hogy az érdligeti Tarna utcába, illetve annak pontosan feltüntetett házszámáig, kételyeim támadtak. Tényleg ilyen adatok megadását kívánja az életmű körül zajló, izgalmas beszélgetés? Persze az Állástalan táncos című dialogikus kötetben nemcsak a líra (általam feltételezett) igényei meghatározóak.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Borsik Miklós, Könyvterasz.hu, 2022. 01. 28.