Vannak olyan könyvek, amikről pontosan tudjuk, hogy szükségünk van rájuk, mert – mondjuk – az alapműveltséghez tartoznak, és vannak olyanok, amik nélkül simán végig lehet élni egy életet, csak épp nem érdemes. Amikor egy barátom lakásában a kezembe került Neszlár kötete, rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a második kategóriába tartozik. Azonban ez nem az a könyv, amiért bemész a könyvesboltba, és szépen megveszed magadnak. Nem is az, amit kölcsönkérsz, hogy aztán olvasás után visszaadd. Ez az a könyv, ami kizárólag ajándékba adható és kapható, és – ha már megvan – használati tárgyként kell őrizni, lehetőleg az idők végezetéig. Fontos, hogy mindig kéznél legyen.

Hiszen Neszlár kötete sokkal inkább egy gesztus, egy baráti útmutatás, mintsem klasszikus értelemben vett olvasmány – ezért nem is lehet úgy kezelni.

Na de ahelyett, hogy további rébuszokkal fárasztanám az olvasót, áttérek a miértekre és a mertekre.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Takács Dalma, Kultúra.hu, 2022. 02. 11.