Az olvashatatlanság lendülete (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Torkolatcsönd)

Fehér Renátó új könyve olvashatatlan. Vannak, persze, benne, szépen elolvasható versek is, de a szövegek egy jó része bizony kibújik a klasszikus líraolvasás kereteiből. Néha el kell forgatnunk a könyvet, látnunk, észlelnünk a sajátos jeleket, melyek egy része a nyomtatott írás tipográfiai alakjait hasznosítja (zárójelek, üres szóközök, kötő- és gondolatjelek, szóbontás stb.), más részük a monitor egyéb ikonjait idézi meg (a lenémított hangszóró jelét például), megint mások a kézírásos rögzítéshez és a számítógép előtti kultúrához kapcsolódó képeket, alakzatokat: a vonalas füzet mintája, kisatírozott részek, kottaírás, görbe vonalakkal áthúzott szöveg, kézzel írott noteszlapok fotói.

Ezek az eljárások természetesen nem hiányoznak a modern költészettörténet kelléktárából, hiszen mind az avantgárd, mind a neoavantgárd irányzatai éltek hasonló eszközökkel, nem beszélve például Tandori Dezső művészetéről. Fehér Renátó kötetének középpontjában tehát a (nyelvi) jelölő áll, úgy is mint írásképi alakzat, mint anyagszerűség, és úgy is mint jelentésadásra szoruló, a jelentéstulajdonítást provokáló jel. Nagyon izgalmas, hogy mindezzel egy olyan költő verseskönyvében találkozunk, aki rendkívül megbízható, magasfokú íráskészséggel bír, ismeri a szakma fortélyait, tehát tulajdonképpen alighanem bármilyen hagyományos költészeti nyelven meg bírna szólalni. Ez a mesterségbeli tudás pontosan észlelhető például a Térey János emlékének ajánlott Duna Redivivusban, amely egyszerre idézi és vonja remek paródia alá a közelmúltban elhunyt nagyszerű költő versnyelvét, költői megoldásait, és eredményez egy igazán sodró lendületű költeményt – s ezt nem kisebbíti az, hogy Fehér előző, második könyvének, a Holtidénynek poétikája és tanúsága szerint a szerzőhöz egyébként is közel áll Térey líranyelve. „Másnapján az ünnep másnapjának / csendesen csorog alá a nagykörúti éjjel. / Hol a felüljáró végül összeért, most / ujjnyi rés tátong a baljós illesztésnél. / (…) / Azóta Pest csak fedőnév: / time-lapse, tömegsír és hajszálrepedés.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Lapis József, Es.hu, 2022. 07. 01.

2022-07-01 09:25:34
Fordította: Kiss Kornélia
Három testvér szemben a múlttal
A Serge egy magyar származású francia zsidó család története, három testvéré, akik elvesztették idős édesanyjukat. Amikor egyikük lánya felveti, hogy utazzanak el Auschwitzba, a megkeseredett...
Budapest titokzatos helyei és lakói
Mi mindent nem tudsz még Budapestről? Hol lakik az utolsó budapesti sárkány? Tudod? Nem tudod? Kire vár a Margitszigeten egy hajótörött? Tudod? Nem tudod? Mért kapott Petőfi Sándor intőt iskoláskorában?...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Egy tiltott abortusz története
A Nobel-díjas Annie Ernaux könyve 1963-ban játszódik. Kennedyt épp most lőtték le Dallasban, de az egyetemista Annie egészen mással van elfoglalva: pár napja derült ki, hogy terhes. Nem szeretné...
„Csak a boldogság pillanatai / készülnek az Örökkévalóság anyagából”
Rakovszky Zsuzsa egyszerre érzéki, tárgyszerű és elvont, metafizikus költészetének alighanem az idő az egyik legfontosabb témája. A Visszaút az időben című verseskönyve és Az idők jelei...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ