Dac a fennálló világgal szemben - Kun Árpáddal bálnákról, mikrokozmoszokról és a favágásról (Népszava.hu)
(kiadvány: Takarító férfi)

Június elején Takarító férfi címmel jelent meg Kun Árpád északi trilógiájának zárókötete. Miközben az idősek mellett házi kisegítőként dolgozó főszereplő Medárdus alvászavarai miatt folyton álom és ébrenlét határán egyensúlyoz, egy különös francia-haiti férfi barátsága egészen a Karib-térségig sodorja. Új regénye kapcsán a bálnákról, az önéletrajziságról, a Magyar–Haiti Tor Ulven Társaságról és a fizikai munkáról beszélgettünk a József Attila- és Aegon-díjas szerzővel.

Már a Szülsz című verseskötetének a borítóján is volt egy bálna, az új könyvön is ez szerepel. Volt már meghatározó bálnaélménye, amióta kint él?

A Szülsz borítóján még azért volt a bálna, mert jól nézett ki. És valóban, a fjord mellett, ahol laktunk, látni lehetett, hogy felúsztak az állatok. Kardszárnyú delfineket észleltünk, de nagy, igazi hosszúszárnyú bálnát nem láttam élőben. Ennek a kötetnek a borítóján azért szerepel, mert a könyv egyik szereplője a bálna. Bevallom, kicsit szégyenkezve, hogy megkóstoltam már a húsát, de senkinek nem ízlett a családból, nem is ajánlom. A marhahúsnak és a nagyon erős halnak a keveréke, egyik se passzol össze, de lehet, hogy hozzá kéne szokni, mert sok étellel így történik. Azért beszélek most itt az ételekről, mert a regényben nagyon fontos szerepet játszik a gasztronómia. Folyamatosan főznek a férfiak, nem csak takarítanak. Az egyik főszereplő meg kifejezetten szakács-költő. Szóval nemcsak a bálna, de a gasztronómia is kapcsolódik a könyvhöz.

 A bálna valóban meghatározó motívuma a könyvnek. Van egy konkrét, eltévedt, „idegen” állat, aki nyáron Haitin köt ki, miközben éppen északon kellene lennie. Egy másik jelenetben pedig a különböző származású gyerekek egy bálnamozaikot raknak ki, ezen a játékon keresztül kapcsolódnak. A Boldog Északhoz hasonlóan sokkultúrájú regényvilágban járunk. Úgy vélem, az idegenség, beilleszkedés, identitásprobléma most megint hangsúlyosabb lett, csak tévelygünk, és nincs kivezetés.

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gaborják Ádám, Népszava.hu, 2022. 06. 25.

 

 

2022-06-25 14:35:59
Fordította: Kiss Kornélia
Három testvér szemben a múlttal
A Serge egy magyar származású francia zsidó család története, három testvéré, akik elvesztették idős édesanyjukat. Amikor egyikük lánya felveti, hogy utazzanak el Auschwitzba, a megkeseredett...
Budapest titokzatos helyei és lakói
Mi mindent nem tudsz még Budapestről? Hol lakik az utolsó budapesti sárkány? Tudod? Nem tudod? Kire vár a Margitszigeten egy hajótörött? Tudod? Nem tudod? Mért kapott Petőfi Sándor intőt iskoláskorában?...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Egy tiltott abortusz története
A Nobel-díjas Annie Ernaux könyve 1963-ban játszódik. Kennedyt épp most lőtték le Dallasban, de az egyetemista Annie egészen mással van elfoglalva: pár napja derült ki, hogy terhes. Nem szeretné...
„Csak a boldogság pillanatai / készülnek az Örökkévalóság anyagából”
Rakovszky Zsuzsa egyszerre érzéki, tárgyszerű és elvont, metafizikus költészetének alighanem az idő az egyik legfontosabb témája. A Visszaút az időben című verseskönyve és Az idők jelei...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ