Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről (Könyves Magazin)
(kiadvány: A majom szeme)

Pár nappal ezelőtt Byung-Chul Han, korunk egyik sztárfilozófusa arról beszélt magyarországi előadásán, hogy az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved, amelynek többek közt a fogyasztói társadalom és a digitalizáció tárgyiasító törekvése az oka. Tóth Krisztina új regényét, A majom szemét olvasva óhatatlanul is bevillantak Han gondolatai, a könyvet ugyanis értelmezhetjük úgy is, mint ennek a „nárcisztikus pokolnak” az irodalmi lenyomatát. Egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés tárul elénk ebben a könyvben, amelynek olvasója hosszas oknyomozás után tudja csak felfejteni, hogy mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és ahol a mindennapi élet egyszer csak átcsúszott disztópiába. A majom szeme a hét könyve.

Ha meg kéne fogalmazni, hogy miről szól A majom szeme, azt mondhatnánk, a hatalommal való visszaélésről, a morális iránytűk elvesztéséről, a manipulációról, a boldogtalanságról, valamint arról a pillanatról, amikor egy bántalmazó kapcsolatban és/vagy egy elnyomó rendszerben élő embernek egyszer csak felnyílik a szeme. A regény a köré a motívum köré szerveződik, amely után a címet is kapta: a majom szeme egy híresen kegyetlen és beteg állatkísérletre utal, amely a valóságban is megtörtént. Robert White a 70-es évek elején fejátültetési kísérleteket végzett majmokon. Az egyik majom a műtét után magához tért és megrázó fotók készültek róla, amelyek ma is elérhetők az interneten. Ezeken a fényképeken az állat egy pillanatra kinyitja a szemét, tudatára ébred és szembesül azzal, ami vele történt, aztán utol is éri a végzete. „A fotót dr. Robert White csapatának egyik tagja készítette azt követően, hogy 1970-ben végrehajtották az első olyan sikeres fejátültetést, ahol a majom a beavatkozást követően pislogni és mozogni is képes volt. Sőt, ahogyan a képen látszott, érzékelte is a környezetét, a tekintete szinte emberi érzelmeket tükrözött” – olvashatjuk a könyvben, amelyet ez a kép egyfajta központi szimbólumként kísér végig. 

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Forgách Kinga, Könyvesmagazin.hu, 2022. 07. 11.

 

2022-07-11 11:39:00
Egy dokumentumfilm regénye
Závada Pál új regényének szereplői dokumentumfilmet forgatnak olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. Egy baráti kör nyomoz - a filmeseken kívül szociográfus,...
Nagyvárosi novellák
Bakos Gyöngyi rövidtörténetei napjainkban játszódnak, zömmel Budapesten, de akadnak olyan novellák is, melyekben a hősök Pozsonyba vagy Bécsbe utaznak. Míg más novellistáknál a karakterek...
Egy dokumentumfilm regénye
Závada Pál új regényének szereplői dokumentumfilmet forgatnak olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. Egy baráti kör nyomoz - a filmeseken kívül szociográfus,...
Új versek a szó erejéről
A Vigasz gyászkönyv: erősen személyes, az olvasót megszólító kötet. Hangsúlyos benne a fájdalom és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés az anya elvesztése után. Ahogy az ő emlékére...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ