A Halálgyakorlatok költeményei egy közeli hozzátartozó elvesztésén keresztül a halál eseményszerűségét mutatják meg, a test tusáját és a lélek lehetőségeit, a gyász visszatükröződéseit, a két part – élet és halál – közötti hullámtöréseket, érzékcsalódásokat és horizont-összeolvadásokat; a kötetnek keretet is adó metaforákkal: az apályt és a dagályt – fogalmazott a szerkesztő, Szegő János.

Legújabb verseskötete, ez a százoldalnyi vers elég nagy merítés ebből az apályból-dagályból, a címe – Halálgyakorlatok. Miért lett ez a címe? Úgy gondolom, gyakorolni kell a halált, hiszen kikerülhetetlen, barátkozni kell vele, főleg ha már túl van az ember élete delén. Talán ezért?

Valamilyen formában már születésétől ezeket a gyakorlatokat végzi minden ember, csak később válik az érzés sokkal tudatosabbá és intenzívebbé, és nem feltétlenül az „élet dele” után, elég egy súlyosabb betegség, valami tragikus esemény az életében, és rögtön a legmélyebb bugyrokig sikerül aláevickélnie magát. T. S. Eliot írja egyik versében, akinek a kötete épp a napokban került a kezembe a budapesti Központi antikváriumban, és épp ehhez a két sorhoz nyílt ki, amikor fellapoztam: „Amit kezdetnek mondunk, az sokszor a vég, / És véget vetni annyi, mint kezdetet kijelölni.” (Little Gidding) Már a legelső versek megszületése pillanatában megvolt a Halálgyakorlatok főcím, és nem is változott a kötet utolsó simításakor, rendezgetésekor sem. Fel sem merült sem bennem, sem a szerkesztőben, hogy egy más, jobb cím kellene/illene a verseskönyv élére. Ütős, úgy gondoltam, és pont azt fejezi ki, amit a szövegek a kötetben megpróbálnak körbejárni. És igen, leginkább megszelídítésről van itt szó: közelebb hozni, megbarátkozni a gondolattal, és ezzel a Valamivel, ami annyira félelmetes és elkerülhetetlen.

A költői megfogalmazások – csak két példa: „Jaj, összedőlt a kincstár”; „A többi néma csend” – szavakba öntik azt, amit nehéz szavakba foglalni, mert könnyen közhely, giccs vagy pszichológiai szakszó („gyászmunka”) válik belőle – bár ezek is sokat segítenek, konkretizálnak, helyre tesznek… Mi a véleménye erről?

[…] A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szepesi Dóra, Barkaonline.hu, 2022. 10. 07.