Závada Pál: Az ég és a pokol nem kifejezetten országhatárokon belüli hely (Litera.hu)

A mindenek feletti jóság és a mindenhatóság szerepei a háború borzalmainak nem megfeleltethetőek, azaz nem férnek meg egy Istenben. De itt nem csak a hit kérdéseiről van szó, hanem általánosabban erkölcsi kérdésekről is. – Závada Pállal Apfelbaum című verses regényéről Takáts Márk Dávid beszélgetett.

Az Apfelbaum az első verses formában, jambusokban megírt regénye, első ránézésre eltér az életmű eddigi darabjaitól, az érkezése – mondhatni – váratlan. Hol helyezné el maga a szerző az életművében?

Azokat a regényeimet követi, amelyek a XX. századi történelemről szóltak, bizonyos tekintetben az összefoglalásuk, noha a korábbiak inkább magyar vagy magyarországi tematikát dolgoztak fel, még akkor is, ha Magyarországon kívül játszódtak, mint a Természetes fény. Az Apfelbaumnak sajátos a pozíciója ilyen szempontból, mert nem tagadja, hogy magyarul íródik, magyar elbeszélője van, és még az elbeszélő figurái és megidézett alakjai is magyarok, a fő figurái azonban nem vagy csak félig-meddig. A főhős, Apfelbaum Ádám eredendően egy magyar nyelvű közegben felnevelkedett, zsidó származású, nagyváradi születésű alak, aki Berlinbe felkerülve feltehetően már németül éli az életét, Nagyváradra hazajutva pedig vannak magyar és román nyelvű életszakaszai és helyzetei. Az Évák között is vannak kifejezetten románul, de németül beszélők is. Zárójelben jegyzem meg, az sem mindegy, Istennel, az ördöggel és az angyalokkal melyik beszélő mikor, milyen nyelven beszél. Az ég és a pokol nem kifejezetten országhatárokon belüli hely, bizonyos etnikai jellegzetességekkel és egy adott nyelvvel, az égiek ennél univerzálisabbak. Ilyen értelemben az Apfelbaum kitágítja az eddig művekben megjelenő világokat, a problematikáját tekintve pedig erősen kapcsolódik a korábbi könyvekhez, például a II. világháború témáján keresztül, ami miatt nem csodálkozom magamon.

Feltehetőleg komoly kutatómunka előzte meg a regényt, milyen területeken történt ez? A XX. század Európájának története evidensen szükséges, de igen tág kutatási iránynak tűnik, voltak-e további olyan szempontok, amelyek a kutatómunkának irányt szabtak?

[…] A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Takáts Márk Dávid, Litera.hu, 2022. 11. 17.

2022-11-17 13:19:37
Elmesélt helyek
Jókai és Csáth Géza kutatója, Szajbély Mihály most új oldaláról mutatkozik be olvasóinak. Nagy láttató erővel, olvasmányosan megírt ,,önélettörténetei" keresztül-kasul visznek térben...
Nyomozás egy kézirat után
Bognár Péter kisregénye egyszerre izgalmas krimi, szívszorító családregény - és mindezek paródiája. Mielőtt a láncdohányos bridzsrajongó Tantin néni meghal, utolsó kívánságaként unokaöccsére,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ