Závada Pál: Az ég és a pokol nem kifejezetten országhatárokon belüli hely (Litera.hu)

A mindenek feletti jóság és a mindenhatóság szerepei a háború borzalmainak nem megfeleltethetőek, azaz nem férnek meg egy Istenben. De itt nem csak a hit kérdéseiről van szó, hanem általánosabban erkölcsi kérdésekről is. – Závada Pállal Apfelbaum című verses regényéről Takáts Márk Dávid beszélgetett.

Az Apfelbaum az első verses formában, jambusokban megírt regénye, első ránézésre eltér az életmű eddigi darabjaitól, az érkezése – mondhatni – váratlan. Hol helyezné el maga a szerző az életművében?

Azokat a regényeimet követi, amelyek a XX. századi történelemről szóltak, bizonyos tekintetben az összefoglalásuk, noha a korábbiak inkább magyar vagy magyarországi tematikát dolgoztak fel, még akkor is, ha Magyarországon kívül játszódtak, mint a Természetes fény. Az Apfelbaumnak sajátos a pozíciója ilyen szempontból, mert nem tagadja, hogy magyarul íródik, magyar elbeszélője van, és még az elbeszélő figurái és megidézett alakjai is magyarok, a fő figurái azonban nem vagy csak félig-meddig. A főhős, Apfelbaum Ádám eredendően egy magyar nyelvű közegben felnevelkedett, zsidó származású, nagyváradi születésű alak, aki Berlinbe felkerülve feltehetően már németül éli az életét, Nagyváradra hazajutva pedig vannak magyar és román nyelvű életszakaszai és helyzetei. Az Évák között is vannak kifejezetten románul, de németül beszélők is. Zárójelben jegyzem meg, az sem mindegy, Istennel, az ördöggel és az angyalokkal melyik beszélő mikor, milyen nyelven beszél. Az ég és a pokol nem kifejezetten országhatárokon belüli hely, bizonyos etnikai jellegzetességekkel és egy adott nyelvvel, az égiek ennél univerzálisabbak. Ilyen értelemben az Apfelbaum kitágítja az eddig művekben megjelenő világokat, a problematikáját tekintve pedig erősen kapcsolódik a korábbi könyvekhez, például a II. világháború témáján keresztül, ami miatt nem csodálkozom magamon.

Feltehetőleg komoly kutatómunka előzte meg a regényt, milyen területeken történt ez? A XX. század Európájának története evidensen szükséges, de igen tág kutatási iránynak tűnik, voltak-e további olyan szempontok, amelyek a kutatómunkának irányt szabtak?

[…] A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Takáts Márk Dávid, Litera.hu, 2022. 11. 17.

2022-11-17 13:19:37
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ