Éppúgy képes megragadni az efemer pillanatokat, mint felvillantani az időbe ragadt sorstalanságot. Írjon bár verset, tárcát, novellát, gyerekkönyvet vagy nagyepikai művet, elmesélt hiánytörténetei sokáig elkísérik az olvasót. Több mint három évtizede, 1989-ben jelent meg első verseskötete, az Őszi kabátlobogás, második regénye, A majom szeme pedig tavaly nyáron. Műfaji határátlépésekről, hiányokról és elfojtásokról, kicsorbult életekről és temetetlen halottakról is beszélgettünk.

– Általában mi olvasunk tőled nyugtalanító szövegeket, úgyhogy cserébe most te kapsz tőlem egy történetet, amit a valóság írt. Pár éve volt, hogy egy rendezett budai környéken sétálva észrevettem, hogy kifacsarodott testű, meztelen babák lógnak ki egy köztéri kukából. Először haza akartam vinni az elárvult babákat, de végül otthagytam őket. Másnap visszamentem, de addigra eltűntek. Sokáig nem jutott mindez eszembe, de újraolvasva az Akvárium című regényedet, intenzíven bevillantak ezek a felzaklató képek. Te mit tettél volna a helyemben?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Hegedűs Claudia, Es.hu, 2023. 01. 27.