Hidegháború varázsgombával - Havasréti Józseffel egy zsákfalu pszichonautáiról (Népszava)
(kiadvány: Terepmunka)

Legújabb regényében néhány fiatal néprajzos egyetemista vezető tanárukkal az elhagyatott Tégláspusztára utazik, hogy interjút készítsenek a halottlátónak, gyógyítónak és boszorkánynak tartott Szennai Irénkével. Ám kiderül, hogy az asszony meghalt. A szóbeszédeket követve a nyomozás szálai a szerző korábban írt regényeiben megismert pszichiátriai kísérletekhez és a rejtélyes „fekete hús” eredetéhez vezetnek vissza. A trilógia zárókötete kapcsán az OPNI-féle pszichedelikus kísérletekről, zsákfalvakról, Lovecraftról és ugató kutyákról beszélgettünk a Pécsett élő íróval, Havasréti Józseffel.

A Terepmunka folytatása a korábbi regényeinek. Hogy találta meg a kapcsolatot a lipótmezei pszichiátriai intézet kísérletei, David Bowie és az underground művészetek, valamint Szennai Irénke, a halottlátónak vagy gyógyítónak vélt tégláspusztai öregasszony között?

Ezek a kapcsolatok leginkább a fejemben léteztek. Az alaphelyzet részben a drogkísérletek ügyéből, részben az Alex nevű szereplőm történetéből tevődött össze. Ő volt a fiatalember, aki rátalált a „fekete hús” nevű drogra. Tégláspuszta csak később, lezárásként került a történetbe. Minthogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) pszichedelikus kísérleteinek időpontját az ötvenes évekből áthelyeztem a hetvenes évek elejére, kézenfekvőnek látszott, hogy ebben most ne irodalmárok vegyenek részt (mint amilyen Juhász Ferenc vagy Nemes Nagy Ágnes voltak a ténylegesen megtörtént klinikai kísérletekben), az önkéntesek legyenek inkább underground művészek. Ami a szereplőimet összeköti, valami olyasféle törekvés (vagy meg szállottság inkább?), amit pár éve egy interjúban Bódy Gábort idézve próbáltam megfogalmazni. Bódyt arról faggatták, árulja már el, miről is szól A kutya éji dala című filmje (ami valóban eléggé kérdéses), mire azt válaszolta, hogy olyan emberekről, akik a maguk módján ugatják a holdat. A földi-anyagi rabságból történő kitörésről, ennek módozatairól és – főleg – kudarcairól. Erre utalt, szinte már túl direkten, első regényem címe is: Űrérzékeny lelkek. És így kapcsolódik ide David Bowie, akinek albumait és művészi törekvéseit alapvetően áthatja a gnózis és a világidegenség, ezt erősítik fel a különféle science fiction motívumok, a Space Odditytől kezdve Ziggy Starduston keresztül Nicolas Roeg The Man Who Fall to Earth (A Földre pottyant férfi) című filmjéig.

ha a hatvanas-hetvenes években is lett volna mobiltelefónia, akkor az egész thrillerirodalom teljesen másként festene. 

Térben is elég nagy ívet járunk be a regények alatt. Szibé­riától Budapesten át Kaliforniáig. Végül miért a magyar vidékre, az elnéptelenedő zsákfaluba vezettek a szálak?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gaborják Ádám, Nepszava.hu, 2023. 02. 12. 

 

2023-02-12 14:16:41
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ