Konvergenciák (1749.hu)
(kiadvány: Vernon Subutex 1-3.)

Hogy lehet, hogy kritikusunk végigolvasott egy nagyszerű, komoly mesterségbeli tudással megírt, ráadásul szerethető 1100 oldalas nagyregényt, és mégsem lelkes? Bárány Tibor pazar megakritikája az elmúlt évek slágerregényéről, a Vernon Subutexről.

„Melyik volt az a pillanat, amikor mindent elrontottam? Miért tette ezt velünk az élet? És miért őrült meg ez az ország?” (II. 158.) Ilyen kérdésekkel kínozza magát (és az empatikus olvasót) a regény közepe táján Sélim, a Párizsban élő első generációs arab értelmiségi. Jó oka van a kétségbeesésre: úgy érzi, egyedülálló szülőként és „emancipált” baloldaliként csúfos kudarcot vallott, amikor imádott lánya váratlanul az iszlám vallás felé fordult. Indulataival nincsen egyedül a regényben; az iménti (retorikai) kérdéseket a Vernon Subutex bármelyik figurája feltehetné. Sélimnek nem fér a fejébe, hogy Aïcha hogyan tagadhatta meg apja kultúráját, a világi Franciaország hagyományait, „az iskoláit, a tiszta utcáit, a vasúthálózatát, a lehetetlen helyesírását, a szőlőskertjeit, a filozófusait, az irodalmát és az intézményeit”, ezzel pedig végső soron az európai felvilágosodás örökségét; más szereplők másféle méltatlan kudarcaikkal nem tudnak elszámolni. A Vernon Subutex hősei végtelenül dühösek, mert jól tudják, hogy „sebezhetőségük” (a regény egyik kulcskifejezése!) nem a lelki alkatukból vagy ilyen-olyan pszichológiai nyavalyájukból következik – hanem azokból az egyéni szinten kontrollálhatatlan politikai és gazdasági folyamatokból (a nagytőke! a globális hatalmi elit! a közösségi média térnyerése!), amelyek a 2010-es évekre szép fokozatosan tönkretették az őket körülvevő társadalmi valóságot.

A recenzenst másféle kérdések foglalkoztatták olvasás közben. (Ami nem meglepő, hiszen ő nem regényszereplő. Viszont volt ideje gondolkodni: 1100 oldalnyi időt töltött Virginie Despentes fiktív szövegvilágában – és egyetlen pillanatig sem bánta meg, hogy így döntött.)

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bárány Tibor, 1749.hu, 2023. 03. 14. 

2023-03-14 11:31:39
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ