A két mű tétje tulajdonképpen az, hogyan lehet kimondhatóvá tenni, ahogyan a társadalmi hierarchia- és értékviszonyok a személyes, megélt tapasztalatokat, a legközelebbi személyes kapcsolatokat átitatják. – Bagyula Boglárka kritikáját olvashatják Annie Ernaux A hely és az Egy asszony című kisregényeket tartalmazó kötetéről.

Annie Ernaux két kisregénye, melyeket egy kötetben jelentett meg a magyar kiadó, a szerző apjáról (A hely) és anyjáról (Egy asszony) szólnak. Nagy vonalakban elmesélik a két ember élettörténetét, bemutatják a történelmi korszakot, a miliőt: a tárgyi és társas környezetet, amelyben felnőttek és éltek, a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzetüket, és e helyzethez való (többnyire reflektálatlan) viszonyukat. Fontos szerepet kapnak a szerző rájuk vonatkozó emlékeire, érzéseire, és a saját emlékezés- és írásgyakorlatához való (nagyon is reflektált) viszonyára vonatkozó szövegrészek. A hely középpontjában az apa és lánya közt keletkezett érzelmi-kognitív-intellektuális szakadék áll, melynek oka az utóbbi által bejárt társadalmi mobilitási út, (elsősorban) kulturális felemelkedés. Az Egy asszonyban inkább az anya és lánya közötti érzelmi kötelék, az előbbi Alzheimer-kór okozta leépülése, és a szerző gyásza van leírva. De az elbeszélő mindkét kötetben társadalmi osztályát elhagyó „osztályváltóként”, sőt osztályárulóként szólal meg. Ez a megszólalásmód azonban nem pusztán a szerző önpozicionálását, a személyes szerzői vagy elbeszélői identitás kijelölését szolgálja, hanem a társadalmi létről való beszéd lehetőségeinek kutatását is. A két mű tétje tulajdonképpen az, hogyan lehet kimondhatóvá tenni, ahogyan a társadalom hierarchia- és értékviszonyai a személyes, megélt tapasztalatokat, a legközelebbi személyes kapcsolatokat átitatják.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bagyula Boglárka, Litera.hu, 2023. 06. 02.