Hamarosan hetvenéves, a kerek születésnapra megjelennek összegyűjtött és új versei. Parti Nagy Lajossal a versek áráról, a regnáló rendszerről, a magyaros maszatról, a közéleti költészetről és a Carson Comáról is beszélgettünk. És arról is, miről nem beszélget két költő Újlipótvárosban.

Mennyit adnak ma egy darab versért a piacon?

Erre csak azt tudnám mondani, hogy észrevehetetlen összeget. Gyakorlatilag be se lehet árazni. Hajdan, a hatvanas-hetvenes években ezt úgy oldották meg a lapkiadó vállalatok, hogy x forintot fizettek soronként, hogy mégis lehessen valamit fizetni. Persze el is szaporodtak a rövid sorok, a rosszmájú legenda szerint állítólag volt olyan kolléga, aki ezért tért át poétikai újításként az egyszavas sorokra, mert ha így van, akkor bocsánat, egy szó is ér hét forintot. Vagy hatot.

Mikor adott le utoljára versért számlát?

Nem emlékszem rá, hogy konkrétan mikor. Pláne, hogy egy versről. Egészen kivételes, hogy egy vers ára eléri mondjuk a 100 eurót. Ha már be kell saccolnom, akkor inkább az 50 euró táján lehet, de rég nem úgy van, hogy ezt műnemek szerint szét lehetne választani, hogy bezzeg ehhez képest a próza például mennyire jól fizet. Ezek gyakorlatilag nem piacképes termékek. Hovatovább a könyvkiadók többsége sem fizet. Sőt jó néhány könyvkiadó azt mondja, és nem jókedvében, nem natúr gonoszságból mondja, hogy ha hozol pénzt, akkor kiadom a könyvedet. Szerencsére én jobb helyzetben vagyok, nagyon rendes az én kiadóm, a Magvető.

Olyannyira rendes, hogy a hetvenedik születésnapjára kiadják az összegyűjtött és új verseit, jön a Hadd legyek hűs című kötet. Ez pusztán születésnapi gesztus, vagy most érett meg a helyzet összegyűjteni a verseket?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Köves Gábor, Rtl.hu, 2023. 10. 03.