Jó pár műfajban kipróbálta már magát: írt paródiát, történelmi szatírát, kalandregényt, mesekönyvet, akárcsak kismama-naplót vagy művelődéstörténeti könyveket. Szécsi Noémi legutóbbi könyve, a Magvetőnél megjelent Rohadt állatok felnőttek szóló állatmeséket tartalmaz, de nem nehéz ráismerni belőle a mai Magyarországra. Kizárólag a mostani rezsim ihlette a könyvet? Lehetnek-e egy magyar írónak még reális vágyai? És ki ihlette a szociálisan érzéketlen Hörcsögöt?

Honnan ismered Szalay Fruzina verseit, amiket szerintem senki nem ismer, én sem? Merthogy ezek egyikét idézed, név nélkül, a Finnugor vámpír 201. oldalán: „Menjünk, Karlin, menjünk sietve, / a hegyre jöjjön fel velem. / A köd az erdőt is belepte / E hűvös őszi reggelen.”

Fábri Anna A szép tiltott táj felé… című, magyar írónőéletrajzokat felsorakoztató könyvéből, aminek címe egy Berzsenyi-verset idéz meg. Később A budapesti úrinő magánéletében Szalay Fruzina annak kapcsán szerepel, hogy megkritizálták, a versei nem olyanok, mint a férfiakéi. Ki tudja, miért… Fábri Anna munkájából úgy láttam, nagyon titokzatos világ az írónőké a tizenkilencedik században, sőt azt hiszem, még a huszadik első felében is.

Nem jutott volna eszembe ilyen kérdéssel indítani, csak rettenetesen korán van egy beszélgetéshez, délelőtt tíz óra. Egyetlen egyszer csináltam ennél is korábban interjút, amikor Nádor Tamás kollégám brahiból reggel hétre jött hozzám… Mond valamit a neve?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: D. Magyari Imre, 24.hu, 2023. 09. 06.