Ali Smith Nyár című kötetével a nagyszabású tetralógia végéhez ért. 2016-ban írta az elsőt, az Őszt, majd évente rukkolt elő egy újabb évszakról szóló könyvvel. Felmerülhetett a kérdés, bírja-e majd szuflával ezt az iramot, és most már bizton kijelenthetjük: bírta. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.

A Nyár a legutolsó, a lezáró kötet, és Ali Smith valóban nemcsak abbahagyta, hanem be is fejezte vele a nagy művet. Olyan a Nyár, mint egy pompás tűzijáték vége, ahol a már látott izgalmas, színes formációk még egyszer feltűnnek, felröppennek egy rövid intervallumban, egyszerre vagy egymás után, még gazdagabban még lenyűgözőbben, mint korábban, így adva méltó befejezését a tűzijátéknak.

Minden egyes kötetben megvannak a jellegzetes Smith-féle elemek, ugyanakkor lényegesek a különbségek is, a színvonal mégis meglehetősen egyenletes. Ha valaki egymás után olvassa őket, egyre jobban kirajzolódik előtte az a monumentális kirakós játék, amelynek alkotórészei már korábban is összeálltak egésznek tűnő egységekké, ám ezek egymással folyamatosan kibővülve adják ki végül a teljes képet. Minden mindennel összefügg.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Borsovszky Éva, Revizoronline.com, 2024. 03. 18.