Ínség idején (Élet és Irodalom)
Az ínségszikla, amiről az első ciklus címadó verse a nevét kapta, egyszerre valóságos tárgy, a Dunából aszály idején kimeredő sziklazátony – és létszimbólum („Milyen tehetetlen / egy függőleges, kimagasló test a vízben, miféle / ínségszikla lettem”), ugyanakkor a Duna az otthonosság jelképe is („ötven év / dunai fénye dajkált fel az időben”). Valamiért Géher István és a neki válaszoló Simon Balázs Duna-versei jutnak eszembe („… a víz tükre…”, illetve Ahol nem csak fordulni), mindkettőben az életveszély válik létmetaforává: mintha az Ínségszikla hozzájuk kapcsolódna: „Mert katasztrófa nélkül is lehet / hajótörés, pusztán az időben”. […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Mesterházi Mónika, Es.hu, 2024. 05. 10. 2024-05-10 15:43:47
|
 |
|
|
Fordította: Ungvári Tamás
Egy kisember tragédiája
Az ügynök halála bár modern dráma, mégis az ókori sorstragédiák analitikus módján mutatja be egy hétköznapi ember összeomlását; sőt a tragédia egyik oka éppen az, hogy a főszereplő...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Az igazság kisebbségben
Ibsennek ez a remekműve egyszerre tragédia és komédia. Főhőse, dr. Stockmann felfedezi, hogy a városka gyógyforrásai mérgezettek: de az igazság hirdetésével csak a közösség haragját sikerül...
|
|
|
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
|
|
|
Egy temetés következményei
Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek....
|
|
