Idén ünnepeljük a magyar próza atyja, Jókai Mór születése 200. évfordulóját, de még mindig tudunk újdonságról beszámolni a szerző kapcsán. Ahogy az lenni szokott, Jókai személyét is számos mítosz övezi, különösen a nőkkel való kapcsolatait tekintve. A bicentenárium kapcsán Szécsi Noémivel beszélgettünk az írófejedelem valódi arcáról, a század nőképéről és az írónő frissen megjelent Jókai és a nők című könyvéről.

Jókai azon kevés 19. századi írónk közé tartozik, akiknek hosszú élete jól dokumentált, nagy nyilvánosságot kapott. Nem kivételek ez alól az író széles körben ismert nőügyei sem. Milyen indíttatás vezérelt, hogy feldolgozd ezt a témát?

A Jókai-kutatás sajátossága, hogy a körülötte megfordult nők kapcsán sok esetben nem firtatták a legendák igazságtartalmát, nem mentek utána a tényeknek. Inkább annak részleteiben merültek el, hogy milyen mondatok maradtak ki mondjuk az Egy magyar nábob tárcaközléséből a nyomtatott regényhez képest.

Nem is sejtjük, milyen manipulációk áldozatai vagyunk, amikor a „nagy mesemondó” romantikus szerelmi életéről olvasunk. Természetesen nem olyasmire gondolok, hogy titokban pedofil volt, vagy egy másik családot rejtegetett a pincéjében. Nem ilyen szenzációk maradtak takarásban. Finom hangsúlyok, apró fikciók, nagy elhallgatások, ügyes csúsztatások révén sok esetben a történetek nüanszai eltűntek, hangsúlyai áthelyeződtek.

Jókai már életében nagyon tevékenyen formálta a saját szobrát, de a nőkhöz való viszonyával kapcsolatos legendáriumot leginkább Mikszáth Jókai-életrajza hozta létre. Mikszáth ebben a művében meglehetősen elfogult adatközlőkre hagyatkozott, és maga sem volt előítéletektől mentes.

[…]

A teljes válasz és a cikk itt olvasható »

Forrás: Kocsis Anett, Kepmas.hu, 2025. 02. 14.