„Jókai a maga idejében megközelíthetőbbé tette a prózát” – Szécsi Noémi a Lírástudók vendége (Fidelio, podcast)
(kiadvány: Jókai és a nők)

Különleges szempontból foglalkozik Jókai Mór életével és életművével Szécsi Noémi új könyve: a nők hatását kutatta a regények világára, miközben felrajzolta a 19. század társadalmi viszonyait, amelyek a két feleség, Laborfalvi Róza és Nagy Bella megítélését sok ideig befolyásolták.

A 19. század páratlanul tehetséges íróját, Jókai Mórt különleges kapcsolatok fűzték az életében fontos nőkhöz. Anyjához, Pulay Máriához, a nála idősebb első feleségéhez, Laborfalvi Rózához és a jóval fiatalabb másodikhoz, Nagy Bellához. De az író, aki – nem túl nagy örömére – már a maga korában legendává, intézménnyé nőtt, egészen elképesztő módon évtizedeken át gondoskodott leszármazottairól a halála után is, nevelt lányairól, Jókay Jolánról és Jókai Rózáról, valamint unokahúgáról, Váli Mariról.

Szécsi Noémi az író születésének 200. évfordulójára írta meg Jókai és a nők című könyvét. Ebben az életmű és az életrajz metszetében igyekszik képet adni arról, hogyan alakították a nők Jókai Mór műveit, és hogyan hatott ő női olvasók ezreire. Miközben áttekinti ezeket az élettörténeteket, amelyek nem mentesek a történelem és a társadalom szapora változásaitól, mintha egy újabb regény rajzolódna ki, Szécsi Noémi nagy átérzéssel megformált, lendületes szövegében.

A Lírástudók legújabb epizódjában Grisnik Petra arról is kérdezte az írót, miért vonzza ennyire Jókai világa – s persze szóba kerül az is, hogy a Noémi név népszerűségéhez jócskán hozzájárul Az arany ember. Még rengeteg érdekesség elhangzott a beszélgetésben: miért ragaszkodott hozzá Laborfalvi Róza, hogy saját maga táplálja első gyerekét, és vajon miért nem lett soha édesgyerekük az íróval? Hogyan lehetséges, hogy a Jókai-kéziratokat laponként osztogatták szét, árusították ki az örökösök? És miért olyan nehéz az író műveit olvasni ma, holott a maga idején Jókait azért ünnepelték, mert közérthetővé tette a prózát?

[…]

A podcast itt hallgatható meg »

Forrás: Grisnik Petra, Lirastudok.hu, 2025. 02. 19.

2025-02-21 16:34:10
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ