Esterházy Péter

1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író.

Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták „az év legjobb első prózakötetének”. Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi. A Tizenhét hattyúk (1987) címmel publikált, Csokonai Lili szerzői néven megjelent kötet nem más, mint fiktív önvallomás. A Hrabal könyvének (1990) főszereplője saját felesége, címzettje pedig Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1992) egy sajátos, többrétegű pikareszkregény. Nádas Péter szerint „Esterházy regényével [Egy nő (1995)] a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú”. A Harmonia caelestis (2000) előtti, az Egy kék haris című könyvében publicisztikákat olvashatunk. Megjelenése óta a Harmonia caelestis és a Javított kiadás (2002) Európa- és világszerte nagy sikert aratott. A 2003-ban jelentek meg Esterházy válogatott esszéi, A szabadság nehéz mámora címmel. A 2004-ben újból napvilágot látott, immár harmadik kiadásban a Bevezetés a szépirodalomba, valamint A halacska csodálatos élete című esszékötet. 2004 őszén, megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ismét megjelent „kisssregény”-e, a Termelési-regény. Az ezt követő évben kerül piacra az az Esterházy-hangoskönyv, amelyen a szerző olvassa fel az Egy nőt. 2006-ban, a világbajnokság évében a futballal kapcsolatos élményeit, gondolatait Utazás a tizenhatos mélyére címmel, valamint Esterházy három „dramolettjét” Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címmel közölte a Magvető. A 2007-es Ünnepi Könyvhére jelent meg a Fancsikó és Pinta hangoskönyv-változata a szerző tolmácsolásában. 2008-ban pedig új Esterházy-regénynek örülhettek az olvasók, a Harmonia cælestis és a Javított kiadás apakönyvei után huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést A szív segédigéinek utolsó mondata: „Mindezt majd meírom még pontosabban is“, és a mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.

Díjai
A Művészeti Alap Elsőkötetesek díja (1977), a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia – 1980), Aszú-díj (1981), Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1988), Krúdy Gyula-díj (1990), Év Könyve Jutalom (1990), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíj (1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Szabad Sajtó Díj (1994), Soros Alapítvány díja (1995), Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), az Év embere-díj (Magyar Hírlap – 1999), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Gundel művészeti díj (2001), Herder-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), a német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Grinzane-Beppe Fenoglio-díj (2007), a Magyar Kultúra Követe cím (2008), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Manès Sperber Irodalmi Díj (2009), Commandeur de l'Ordre des Arts et des Lettres (2010), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), Alföld-díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013)

Szüts Miklós

Festőművész, tervezőgrafikus.

Budapesten született 1945. július 29-én. Felesége Vojnich Erzsébet festőművész, gyermekei Eszter (1973), Júlia (1975), Anna (1986), Nóra (1987). Szülei Szüts Jenő és Degré Erzsébet, anyai ágon dédapja Degré Alajos író, az 1848-as forradalom egyik vezetője és Lechner Alajos, építész.

Iskolái: 1959-63 Ferences Gimnázium, Szentendre; 1967-73 Képzőművészeti Főiskola, festő illetve sokszorosító grafika szak. A főiskola elvégzését követően a festés mellett önálló tervező grafikusként dolgozott, 1985-88 között a József Attila Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet tanított, 1997-98 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott. 1991-ben létrehozta az AD Grafikai Stúdiót, ahol kreatív igazgató és társtulajdonos. 2001-ben három hónapos párizsi ösztöndíjat kapott, azóta rendszeresen visszajár Párizsba dolgozni. 1973 óta valamennyi nagy országos kiállításon szerepel, belföldön és külföldön 1977-től 30 önálló kiállítása nyílt.

Kiállításai: Kunstforening, Bergen (Norvégia 1983), Magyar Intézet Párizs, Magyar Akadémia Róma (1996), Magyar Kulturális Központ Bukarest (1997) (mindhárom kiállítás közösen Vojnich Erzsébettel), Budapest Galéria, Budapest (2000), Cité des Arts, Párizs (2001), Kiscelli Múzeum, Budapest (2003), Pannonhalma (2004), Rzeszow, Varsó (Lengyelország, 2004), Millenáris, Budapest (2005) Ráday IX Galéria, Budapest (2006), Hamilton Aulich Art Galéria, Budapest (2007) stb.

A Palládium Alapítvány kurátora, a Farkas István Alapítvány elnöke, a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. Beszél angolul, németül és franciául. Hobbija a fotózás.

Kitüntetései: Szent Flórián-érem, Országos Tűzoltó Parancsnokság (2000)

Honlapja: www.szm.hu

Fotó: Dr. Nagy Miklós

A Magvető Kiadónál megjelent kötetük

A bűnös (2015)