Fotográfiáival nemzetközi és magyar díjakat nyert, találmányai voltak, emellett amatőr festőként és szobrászként kiállításokon szerepelt. Legnagyobb szakmai sikereit az 1920-as években aratta, 1925-ben az Országos Kézművesipari Tárlaton elnyerte az ezüstkoszorús mester címet. Megnősült, két lánya született. 1944 nyarán a Király utcai házból csillagos ház lett; október 20-án Kis Pált a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták, ahonnan megszökött. A munkaszolgálatban vécépapírcsíkokra naplót kezdett írni, amelyet ceruzarajzokkal illusztrált. Szökése után egy darabig testvére Erzsébet körúti fotószaküzletének galériáján bujkált. Egy razzia alkalmával feleségével, Klein Ilonával együtt elfogták. Kis Pál 1944. december 25-én érkezett Buchenwaldba; Berga/Elster altáborban dolgoztatták titkos erődépítkezésen. Itt halt meg 1945. január 24-én. Felesége sorsa ismeretlen. Kis Pál és Klein Ilona emlékére a Király utcai ház előtt 2015 júliusában Gunter Demnig német képzőművész botlatóköveket (Stolpersteine) helyezett el.
A napló gépiratát a Magyar Zsidó Levéltár őrzi; az eredeti kézírásos oldalak Kis Pál ceruzarajzaival a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában találhatók.