
Várható megjelenés: 2026-10-08
ISBN: 9789631447958
344 oldal
Méret: 120 x 30
Ára: 6499 Ft
|
A bukfenc
Az erdélyi magyarság Rozsdatemetője
Hiába van közel a határ, amikor messze van az, amit keresünk. Vida Gábor családregénye térben és időben is a határon játszódik. Főszereplője, Tamándi Lőrinc, becenevén Lorenzo, a sorkatonaság után, 1988-ban tér haza szülővárosába, a magyar határ melletti kisvárosba, hogy folytassa rajzolói munkáját a gyárban. Lorenzo mellett megismerjük családját is: a mérnök apát, aki a leszázalékolása után mindent meg tud javítani otthon, a családot egyben tartó anyát, a kolozsvári bölcsészkarra készülő, verseket író nővérét és örökbe fogadott húgát is; mellettük feltűnik szerelme, a román Lavinia is, szekus apjával és orvos anyjával. És ott van még a kisváros megannyi lakója: magyarok, románok és még ki tudja, mifélék. Ami összeköti őket, az a kollektív tudás, az öntudatlan cinkos intelligencia, hogy miképpen lehet túlélni egy abszurd, mégis létező diktatúrát. Ami pedig elválasztja őket, az a rendszerváltás után beköszönő szabadság vagy annak reményteljes illúziója, ami gyorsan fakul.Gazdag, örökmozgó körpanoráma A bukfenc, Arad, Budapest és Kolozsvár, ünnepségek és forradalmak, távozások és hazatérések.Pár sűrű és fordulatos évbe tömörítve az erdélyi magyarság Rozsdatemetője.
|
|
 |
 |
1968-ban született Kisjenőn (Románia). A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar–francia szakon. Diplomája megszerzesée óta Marosvásárhelyen él, és a Látó folyóirat próza rovatának szerkesztője. Korábbi kötetei: Búcsú a filmtől (1994), Rezervátum (1998).
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|