Efrajim Kishon, a világhírű izraeli humorista Hoffmann Ferenc néven született Budapesten. Túlélte a vészkorszakot, a háború után a Ludas Matyi munkatársa volt, majd 1949-ben emigrált a frissen megalapított Izraelbe. E kis könyvéből, amely Magyarországon most jelenik meg először, a vadonatúj izraeli lakos minden keservét megismerjük a fiatal államban, ahol igyekszik megküzdeni a mindennapok ezernyi akadályával, amit a gyerekcipőben járó ország az új bevándorló számára tartogat: nincs lakása, ezért eleinte a nagybácsija erkélyén lakik, balra a fikusz tövében; nem megy neki az ivrit (lásd Kishon egykorú apróhirdetését a helyi magyarok lapjában, az Új Keletben: ,,Héber nyelvtanárt keresek. Héber nyelvtudás szükséges"), aztán ott az állásvadászat, a protekciókeresés, a takarékossági megszorítások, a bolyongás a hivatalok és a házszámtáblák nélküli, nemrég felhúzott városrészek útvesztőiben... és így tovább, mindez a szerző saját rajzaival illusztrálva, a pesti kávéházak, Karinthy, Molnár Ferenc és Rejtő nyelvén elbeszélve, ivrit szavakkal és politikai viccekkel vegyítve, a kötet végén bőséges szövegmagyarázatokkal, hogy legyen min nevetnünk, és legyen miből tanulnunk.
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
