Elhunyt Csiki László
Október 3-án több éves betegeskedés után elhunyt Csiki László költő, író. Az 1984 óta Magyarországon élő, erdélyi származású szerző a kortárs magyar irodalom jelentős alakja volt. Új regényének, az Ajakírnek okóber 1-jei bemutatóján már nem tudott jelen lenni.
 Csiki László 1944-ben született Sepsiszentgyörgyön. A Babes-Bolyai Egyetem magyar-román szakán végzett. Dolgozott többek között a kolozsvári Kritérion Könyvkiadónál, az Utunk című irodalmi hetilap rovatvezetőjeként, a Magvető Könyvkiadó szerkesztőjeként, szerkesztette a Magyar Napló versrovatát, majd 1990-től a Budapest Filmstúdióban tevékenykedett dramaturgként.
Funkciókat vállalt a Magyar Írószövetség, a Magyar Alkotók Országos Szövetsége, a Magyar Pen Club és az Erdélyi Szövetség szervezeteknél.
Első, Esőt kaszáló című verseskötete 1968-ban jelent meg a Kritérion Kiadónál. Több mint 25 önálló kötete és számos műfordítása látott napvilágot. Megjelentek verses-, esszé-, dráma- és elbeszéléskötetei, regényei és meséi. Legismertebbek talán a Magánháború (elbeszélések, Szépirodalmi), Kísértethajók (versek, Magvető), Idegen tollaim (esszék, Szépirodalmi), Lépések, kopogások (versek, Jelenkor), A pusztulás gyönyöre (elbeszélések, Jelenkor), A jóslat (Történetek, Kortárs, 2005).
Legjelentősebb díjai: 1987-ben Füst Milán-jutalommal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1997-ben Déry Tibor-jutalommal ismerték el munkásságát. Legutóbb, 2006-ban ő nyerte el a Salvatore Quasimodo-díjat.
Új regénye (Ajakír) egy illatszerügynök történetét beszéli el a "forradalom színjátékában".
Csiki Lászlót otthonában érte a halál. Október 5-én lenne 64 éves. Forrás: litera
|
 |
|
|
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
|
|
|
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
