Szex, hazugság, képregény

Sokak szerint Budapest színét nem a sárga, a piros és a kék trikolórja határozza meg, hanem a szürke. Ha megpiszkálnánk a bérházak felületét, kiderülne, hogy az egymásra rakódott mocsok mögött hajdan egy tarka világ volt. Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényében előtűnő lelki táj hátterében minden kétséget kizárólag Budapest jelenik meg, de a szerzők ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.

A fotorealisztikus módon elkészített, stroryboard-jellegű könyvben jól kivehető az Erzsébet híd lába, a Nyugati pályaudvar, de jól kivehető a szó szerint fasz fejű fickó és a beszélő pina is. Szexuális mélyfúrások, lelki megnyomorítottság, bűntudat, vér, veríték, ondó. És hogy mit mond a pina? Milyen szóbuborék található mellette? Nos, ki kell ábrándítanunk az olvasókat, nem egy felhívó erejű mondat következik. ?Sose aggódj: ettől még élhető a világ!? ? mondja a nagyajak. Az aluljáró töredezett márványlapján megjelenő nemi szerv mellett még kivehető egy filctollal felírt mocskos kis hirdetés is? ?kemény roma faszra gerjedek, hely OK? és ott egy telefonszám, és egy név is: Erika.

Futaki és Nikolényi nem viccel. A képek csak akkor válnak színessé, ha valaki szájából vagy a mellkasából ömleni kezd a vér, és persze, kizárólag a vér színes.

A szerzőpáros metafizikai horrorjából nem tudjuk meg ki miért lesz áldozat, miért nyílik fel valaki hasa szeretkezés közben, hogy miért lesz véres minden, amikor szexuális aktusra kerül sor. A képregénykockák olyanok, mint egy lerohadt belvárosi kerület térszerkezete. A Spirál olyan urbanisztikai projekció, melyben minden az élhetetlenséget, az értelmetlenséget jeleníti meg, lelki paraméterek szerint 1:1 méretarányban.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/

2008-05-19 09:49:45
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ