Megkérdeztük Garaczi Lászlót (Bárka Online)
(kiadvány: Wünsch híd)

Tizenharmadik köteted (Wünsch híd) jelent meg néhány héttel ezelőtt, mely egyúttal lemur-sorozatod negyedik darabja. A fülszövegben is olvashatunk arról a titokzatos gyaloghídról, mely „néhány méternyi földön ível át”. „Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Honnan ered a címválasztás?

A budapesti kisföldalatti régen elkanyarodott a Széchenyi fürdő felé, később ezt a részt betemették, de a gyalogos felüljáró szerencsére megmaradt. Ezt a különleges alakú és díszítésű hídszerkezetet Wünsch Róbert tervezte, mint a kismetró nagy részét. Sokat sétálok arra, írtam is róla. A titokzatos tárgyilagossága, céltalan szépsége miatt választottam a könyv címéül.

Két lemur-kötet között más műfajokkal is bíbelődsz, másfajta szövegeket is közreadsz. Mitől függ, hogy az éppen formálódó írás lemur-szövegként kezd működni, s része lehet a megszületendő regénynek?

Az elmúlt öt évben sok verset, versprózát, novellát és egyéb szöveget írtam. Némelyikről sejteni lehetett, hogy részét képezheti ennek a majdani könyvnek, de hogy valójában mely szövegek épülnek be, az a megíráskor derült ki. Mikor a Wünsch híd formálódott, külön és együtt is dolgoztam ezeken a szövegeken.

Hogyan raktad össze az új könyvet, s miként rendezted el a beépülő prózai futamokat a kilenc ciklusban-fejezetben?

Elég hosszú folyamat volt, különböző verziókkal, kitérőkkel, elvetett ötletekkel. Végül ez a forma kezdett kikristályosodni, és akkor már ebbe az irányba haladva, ezt a koncepciót erősítve dolgoztam tovább.

Az utóbbi egy évben Graz városi írója voltál egy ösztöndíjnak köszönhetően, s ha jól tudom, ott fejezted be a regényt. Mennyit segített, hogy másfajta kulturális közegben dolgozhattál?

Valószínűleg sokat, bár nem tudhatom, hogy ha itthon vagyok ezalatt, hogyan alakulnak a dolgok. Az biztos, hogy nyugodtabb, biztonságosabb körülmények közt éltünk, mint egyébként.

A Wünsch híd erős szálakkal kapcsolódik az előzményekhez, olyannyira, hogy számos korábbról ismerős mondat, motívum, kép, jelenet bukkan fel benne. Mennyiben tekinthető szintézisnek ez az opus?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Ménesi Gábor, Bárkaonline.hu, 2015. nov. 23.

2015-11-23 17:47:08
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ